Esem�nyek:S�g�

A f�k �nnepe, a tavaszi nap�jegyenl�s�g �nnepe. Az igazi tavasz els� napja. M�rcius 19. �s 21. k�z� szokott esni. Ekkor egyforma hossz� a nappal �s az �jszaka - ezt m�r az �kori n�pek is megfigyelt�k. Minden term�szetvall�s meg�nnepli ezt a napot, amikor a Term�szet fel�bred hossz� t�li �lm�b�l, a F�ld �jra term�kenny� v�lik - elkezd�dhet a vet�s, az �ltet�s, kihajtanak az �sszel f�ldbe rejtett magok. Ami most �led, annak gy�m�lcs�t �lvezhetj�k k�s�bb.
A term�kenys�g sz�sz istenn�j�t, Eostre-t, valamint a germ�n Ostar�t k�sz�nthetj�k e napon.

N�melyik wicca-hagyom�ny a Z�ld Istenn�t �s a Z�lderd� Ur�t �nnepli ilyenkor. Az istenn� term�kenny� teszi a F�ldet, fel�breszti �t m�ly �lm�b�l, az Istens�g pedig seg�t f�lnevelni, �rlelni a term�st. J�rja a z�ld�l� mez�ket, �r�me telik a term�szet b�s�g�ben.

Az �nnep katolikus egyh�zi megfelel�je a H�sv�t: a nap�jegyenl�s�gt�l sz�m�tott els� telihold ut�ni els� vas�rnap. Ekkor eml�kszik meg a katolikus vil�g Krisztus felt�mad�s�r�l. Id�ben ugyanekkorra esik a zsid� Pesz�ch-�nnep is. A t�lv�gi farsangi mulats�gokat �nmegtart�ztat� id�szak k�veti, a negyvennapos nagyb�jt (Spanyolorsz�gban: Cuaresma, a n�metekn�l Lenz, It�li�ban Quaresima, angolsz�sz Lent), valamint a nagyh�t k�l�nleges szertart�sai.

A katolikus egyh�z m�sik tavaszi �nnepe, Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napja m�g egy�rtelm�bb, f�lre�rthetetlen kapcsolatban �ll az �si pog�ny �nneppel, amit a Feh�r Istenn� tisztelet�re vil�gszerte meg�ltek.

�